Vizsgálati módok2019-04-15T16:10:24+00:00

Vizsgálati módok

A hallást és a fület sokféleképpen, sokféle szempontból lehet vizsgálni és mérni. Ezek a vizsgálatok  szükségesek ahhoz, hogy minél pontosabb képet kapjunk arról, milyen fokú és típusú halláskárosodással állunk szemben, hogy a lehető legjobb hallójavító megoldást tudjuk ajánlani.

Miért kell többféle hallásvizsgálatot végezni?

A hangok a külső környezetből a hallójáraton keresztül haladnak, át a dobhártyán, a hallócsontocskákon, egészen a Corti-szerv szőrsejtjeiig, majd onnan elektromos jelekként jutnak tovább a hallókéregbe. Éppen ezért fontos ellenőriznünk, hogy ezen az útvonalon valahol nincs-e elakadás.

Mivel olyan vizsgálat nincsen, ami az egész útvonalat egy lépésben le tudná ellenőrizni, ezért szükséges több vizsgálatot is elvégezni, hogy megtaláljuk a hallássérülés okát, és felállíthassuk a diagnózist.

A leggyakoribb vizsgálatok, amelyekre egy audiológiai rendelőben számíthatunk, a következők:

  • tympanometria,
  • stapedius-reflex vizsgálat,
  • küszöbaudiometria/tisztahang audiometria,
  • kellemetlenségi küszöbvizsgálat vobuláló, azaz több frekvenciát is váltogató hanggal,
  • beszédaudiometria.

Ismerjük meg a hallásvizsgálatokat!

A tympanometria  és a stapedius-reflex vizsgálat nagyon precíz és érzékeny vizsgálatok, sokkal hamarabb kimutatják a középfül elváltozásait, mint bármilyen más vizsgálat, már azelőtt, hogy a halláscsökkenés audiometriai vizsgálattal kimutatható lenne. Segítségükkel képet kapunk arról, hogyan jut el a hang a hallójárat-dobhártya-hallócsont rendszeren a kengyel talpáig, és onnan a Corti-szerv külső szőrsejtjeiig.

Tympanometria

A tympanometria vizsgálattal tájékoztatást kapunk a középfül állapotáról, azaz megtudhatjuk, hogy van-e folyadék a fülben, nem lyukas-e a dobhártya, és a reflexes izomműködés (a stapedius izom erős hangra létrejövő összehúzódása) révén még a halláscsökkenés mértékét is megbecsülhetjük.

Hogy zajlik a vizsgálat?

Forrás: MedRX

A vizsgálat során a hallójáratba egy háromfuratú dugót helyezünk, ezzel a hallójáratot légmentesen lezárjuk. Az első csövön a dobűri légnyomást automatikusan változtatjuk. A másik csőből 85 dB erősségű 220 Hz magasságú hangot sugárzunk. A hang átjutása akkor a legjobb, ha a dobűri nyomás megegyezik a hallójáratival, a dobüregben levegő van, és a hallócsontok jól mozognak. A visszaverődött hangot a harmadik csövön mérjük.

A vizsgálat végén egy görbét kapunk. Ha a görbe lapos, és nincs kiemelkedő csúcs, akkor valószínűleg vákuum vagy folyadék van a dobüregben, rosszul működik a tuba (egy pici, 3,5-4 centiméteres fülkürt, ami szellőzést biztosít a középfül számára az orrgarat felé), lyukas a dobhártya, vagy túl nagy az orrmandula.

Stapedius-reflex vizsgálat

A stapedius-reflex fülünk hangtompítója, ami megvédi a fülünket a túl erős hangoktól. Normál esetben a 80-90 dB-es hang hatására a kengyelizom a dobüregben reflexesen összehúzódik, ezzel megakadályozza, hogy a kengyeltalp nagy erővel benyomuljon az ovális ablakba, és átszakítsa azt.

A reflexvizsgálat kimutatja a külső szőrsejtek károsodását, mivel az alig 1 mm nagyságú kengyelizom (stapedius) működése már a hallásküszöb felett 20-40 dB-el is kiváltható. Idegi halláskárosodásnál csak 90 dB felett, vagy egyáltalán nem váltható ki reflex.

Hogy zajlik a vizsgálat?

Forrás: Pinterest

A tympanometria és stapedius-reflex vizsgálatot objektív vizsgálatoknak nevezzük, mert nincs szükség a visszajelzésünkre ahhoz, hogy pontos eredményt kapjunk. Ezeken kívül szubjektív vizsgálatokon is áteshetünk, amikor már mi is aktív résztvevői vagyunk a vizsgálatnak.

Küszöbaudiometria/tisztahang audiometria

Tisztahang audiometria vizsgálat során mérhető a lég- és csontvezetéses küszöb (az a hangerő, amelyen először halljuk meg a vizsgált frekvenciájú hangot) is. A légvezetéses küszöb méréséhez a fülön keresztül kapjuk a hangingert, a csontvezetéses küszöb méréséhez pedig a fülünk mögé szorított, rezgések kibocsátására alkalmas készüléket használnak. A mérés során az audiológus mindkét (küszöbértékekből álló) görbét felrajzolja az audiogramra.

A légvezetés görbe csökkenése jelzi a hallássérülés mértékét, míg a légvezetés és csontvezetés görbe viszonyából (hol és hogyan helyezkednek el az audiogramon) következtethetünk arra, hogy milyen típusú – vezetéses, idegi, kevert – halláscsökkenésünk van. Maga a görbe kinézete pedig utalhat arra, hogy mi okozhatta a halláscsökkenést. (Az időskori hallásvesztésnek például jól felismerhető görbéje van.)

Hogy zajlik a vizsgálat?

Forrás: Pinterest

Kellemetlenségi küszöbvizsgálat vobuláló hanggal

Ez a vizsgálat is a kabinban ülve és fejhallgatóval történik, azonban akkor kell jeleznünk, ha kellemetlenül hangossá válik egy hang. A kellemetlenségi küszöb meghatározása azért is fontos, mert a hallókészülék beállításakor ezt a küszöböt is figyelembe kell vennünk. A vizsgálathoz vobuláló, azaz több frekvenciát is váltogató hangot használunk.

Beszédaudiometria

A halláscsökkenés elsődleges jele az, hogy a beszédet egyre kevésbé értjük, így érthető, hogy a beszédértést is meg kell vizsgálnunk, ha hallókészülék választás előtt állunk. A beszédaudiometria segít abban, hogy képet kapjunk arról, mi mindent értünk hallás után az emberi beszédből.

A beszédaudiometria során tesztszavakat, számokat mondunk a vizsgált személynek. Ezeket fejhallgatón keresztül mondjuk, vagy hallókészülék választás esetén hangszórókon keresztül.

Hogy zajlik a vizsgálat?

Forrás: Pinterest

A vizsgálat során megállapítjuk a beszédértés küszöböt, amit úgy kapunk meg, hogy addig változtatjuk a beszédhangerő szintjét, amíg a vizsgált személy a tesztszavak bizonyos hányadát már nem tudja visszamondani. Ez általában az a szint, amikor a tesztszavak 50%-át értjük. A visszamondott szavak százalékértékét pedig beszéd diszkriminációs pontként határozzuk meg, ez ábrázolja a 100%-os és a ténylegesen elért eredmény közti különbséget.

Az eredmények segítenek abban, hogy a hallókészülék beállításánál mire számíthatunk: vezetéses hallássérülés esetén a hangerő növelésével a beszédértés is javul, míg az idegi eredetű hallássérülés esetén a teljes beszédértés egyáltalán nem, vagy csak nehezen érhető el.

Ezt a vizsgálatot újra elvégezhetjük akkor is, ha szeretnénk összehasonlítani két hallókészülék hatását a beszédértésünkre, vagy ha azt szeretnénk mérni, hogy egy adott hallókészülékkel mennyire javult a beszédértés.

Nem érdemes félni a hallásvizsgálatoktól, mind gyors, fájdalommentes és olykor még élvezhető is, ha nyitottak vagyunk a hertzek és decibelek csodálatos világára.