Itt járunk:|||Hallása már nem a régi?
Hallása már nem a régi?2018-12-07T22:30:10+00:00

Hallása már nem a régi?

Ha összefolynak a szemünk előtt a betűk, ha fáj a hátunk vagy a lábunk, azonnal orvoshoz fordulunk. A hallásunkkal már nem vagyunk ennyire körültekintőek, sőt mi több, az érintettek többsége hajlamos elbagatellizálni a problémát. Ez nem meglepő, sokan el sem tudják képzelni, milyen lehet az, ha a hallásuk többé már nem a régi.

Túl későn kapunk a fülünkhöz

A halláskárosodás nem látszik, nem fáj, így ezzel törődünk a legkevesebbet. Nem tűnik fel, hogy a tévé egyre hangosabb, ha nézzük, a halkuló beszédre pedig rácsodálkozunk, hogy az emberek egyre jobban motyognak. Szórakozóhelyen bosszankodunk a zene miatt, hogy elnyomja a barátaink hangját, vagy jókat szórakozunk azon, hogy félreértettük, mit hozzunk a boltból a gyerekünknek.

A halláskárosodás felismerésében éppen ez a nehéz. Könnyű a jeleit szórakozottságra, fáradtságra, külső tényezőkre fogni.

Sokszor észrevétlenül, lassan, fokozatosan alakul ki. Gyakran évek, évtizedek telnek el úgy, hogy nem vesszük észre, hogy a világot már nem minden hangjával érzékeljük.

Hallása már nem a régi?

Forrás: hearingaidcentre.in

A hallásproblémákkal küzdők nagy része átlagosan 7-8 évet is vár, mielőtt segítséget kér. Csak arról feledkezünk el, hogy a hallás csökkenése egy lassú folyamat, és minél többet várunk azzal, hogy hallásproblémáinkat orvosoljuk, annál nehezebben szokjuk meg, hogy ismét jól hallunk.

Tessék?

Bizony. Azalatt az idő alatt, míg a hallásunk csökken, és nem teszünk ellene semmit, hozzászokunk a halkabb beszédhez, ahhoz, hogy nem értünk mindent tisztán. Amikor kézhez kapjuk a hallókészülékünket, a hangzás idegennek tűnhet, talán picit szokatlanul hangosnak is. Emiatt a nagyothallással küzdők nagy része el is utasítja a hallókészülék viselését, azt gondolva, hogy jobb neki a megszokott hangkörnyezet, majd valahogyan boldogul.

A beszéd megértése a tét

Hallása már nem a régi?

Forrás: www.licrc.ca

Ha túl hosszú ideig nem fordulunk szakértőhöz, az agyunk elfelejti a rég nem hallott hangokat. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy minél előbb kompenzáljuk a felnőttkori halláscsökkenést, annál nagyobb eséllyel őrizhetjük meg a hallás és megértés képességét.

A jó hallás = jó mentális egészség

A kezeletlen felnőttkori halláscsökkenés elsődleges következménye az, hogy nem halljuk jól a környezetünket. Ha nem halljuk, hogy mi történik körülöttünk pontosan, annak számtalan negatív hatása van az életminőségünkre, ami az évek múlásával egyre komolyabb problémákat okoz.

Először csak idegesítjük a családtagjainkat azzal, hogy sokszor visszakérdezünk, és „üvöltetjük” a tévét. Nem érti a környezetünk azt sem, hogy miért nem vesszük fel a telefonunkat, és miért nem nyitunk ajtót csengetésre. A neheztelésüket rajtunk töltik ki, mi pedig bosszankodunk a „koholt” vádakon, mert sem mi, sem ők nem gondolunk arra, hogy a hallásunk lehet a probléma.

Idővel egyre nehezebb bekapcsolódni a beszélgetésekbe a családi összejöveteleken és a kollégákkal való közös ebéden is. Egyre nehezebbé válik helyt állni a munkahelyen és az élet más területein. Előfordulhat, hogy elveszítjük a munkahelyünket is a halláscsökkenés miatt. Elveszítjük a kontrollt az életünk felett a legapróbb dolgokban is.

A hallásra minden élethelyzetben szükségünk van. Erre azonban csak akkor jövünk rá, amikor szembesülünk a felnőttkori halláscsökkenés tényével.

Hallása már nem a régi?

Forrás: www.alamy.com

Ha túl sok negatív benyomást szerzünk, rossz hangulatunk lesz. Visszahúzódunk társaságban, romlik az önértékelésünk, bezárkózunk, nem ritka a depresszió kialakulása sem. A világ beszürkül és érthetetlenné válik. Elveszítjük a motivációnkat, és fogalmunk sincs, hogyan törjünk ki ebből az ördögi körből, miközben egy apró hallókészülékkel orvosolható lenne a probléma.

,,Velem ez nem történhet meg!”

Gondolják sokan, miközben a számok teljesen másról árulkodnak. A felmérések szerint a lakosság 10-15%-a küzd valamilyen fokú hallásproblémával. Van, aki születése óta él halláscsökkenéssel, van, akinél később alakulnak ki hallással kapcsolatos gondok.

Tévedés azt gondolni, hogy csak bizonyos kor felett veszíthetünk a hallásunkból. Igaz ugyan, hogy a nagyothallók többsége a 60 év feletti korosztályból kerül ki, ám korunk zajterhelése a fiatalabb korosztály hallását is komolyan fenyegeti. A koncertek, fesztiválok, a fülhallgatóval való zenehallgatás jelentősen túlterhelik a hallásunkat, és hozzájárulnak a korai felnőttkori hallásvesztéshez.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Mivel mindenki hallása egyedi, mindenki máshogy éli meg a hallása romlását. Itt van néhány gyakori tünet, amelyeknél gyanakodhatunk a hallásunk csökkenésére:

  • Gyakran félreértjük, mit mondanak mások.

  • Gyakran visszakérdezünk beszélgetés közben.

  • A család vagy a barátaink aggódnak a hallásunk miatt.

  • Tudatosan elkerülünk bizonyos társasági helyzeteket, mert nehezebben hallunk.

  • A telefonálás komoly stresszhelyzetté válik, mert nehezen értjük a beszélőt.

  • Gyakran szólnak, hogy túl hangosan hallgatunk tévét vagy rádiót.

  • Nehézséget okoz a társalgás követése nagyobb csoportban, vagy háttérzaj mellett.

  • Kevésbé halljuk a külvilág egyes zajait: szél zúgását, madárcsicsergést, víz csobogását.

  • Cseng, zúg a fülünk.

Ha ezeket észleljük, azonnal keressünk fel egy hallásspecialista szakembert, aki a hallásvizsgálat elvégzése után megtalálja a megfelelő megoldást hallásproblémánkra!